4. fejezet

Sziasztok. Már meg is hoztam az új részt. Szerintem az ötödik részt is felteszem! :)
Jó olvasást! :P

Amikor beléptem a kávézóba két nem kívánatos személyt pillantottam meg.
Az a két személy nem volt más, mint Do és Emily. Odajöttek hozzám és olyan tekintettel nézett rám Do, ahogy még soha.

-Na mi van, most idetoltad a képed?-mondata végén Emily nevetni kezdett.

És hogy ki is az az Emily?!....Annak a sulinak a legnagyobb kurvája, ahova Do-val jártunk. Utáljuk ezt a szőke kurvát. Nem értem mit keres itt Do-val...Talán csak féltékennyé akar tenni.

 -Ő mit keres itt?!...Pont veled?....Komolyan "lecserélsz" egy kurvára?!...Akit ráadásul utálsz!..-amint ezt kimondtam két melengető kezet éreztem derekamon. 

Akkor tudtam, hogy itt és most el kell mondanom mindent Do-nak.

-Mi folyik itt Selena?-kérdezte Do mérgesen.

-Do, ezt szerettem volna elmondani, de még csak fel se vetted a telefont. Légyszíves hallgass meg.-kértem és reménykedtem is egyben, hogy Emily elhúzza a 

csíkot. Éreztem, hogy most valahogy keresztbe fog tenni. Hát így is tett.

-Te jó ég! Harry Styles!!-kiabálta Emily, mire felfigyelt az egész kávézó és természetesen, akit érdekelte a dolog rögtön odament Harry-hez és "letámadták" őt. Mivel Emily is ott volt a tömegbe, ezért ez egy kicsit zavart, de féltékenykedés helyett inkább megfogtam Do csuklóját és arrébb húztam.

-Szóval...Hol kezdjem?!..-tettem fel szokásos hülye kérdéseim egyikét.

-Mondjuk az elején?!..-mondta kicsit flegmán.

-Oké...Szóval...Tegnap, amikor felhívtál, hogy ma találkozunk -e, aznap találkoztam Harry-vel. El szerettem volna mondani, de nem tudtam hogy.

-És miért nem jöttél ide??

-Mielőtt el kellett volna indulnom, átjött Harry...Valamikor 12 után....És megnéztünk egy filmet. Mikor annak vége lett, már 14:20 körül járhatott az idő. Aztán kaptam tőled a bántóbbnál bántóbb SMS-eket. Arra gondoltam, hogy ha odajössz te is a parkba, mindent elmondok, de nem jöttél, sőt a telefont se vetted fel.

-És hogy kerültél most ide?-tette fel újabb kérdését Do.

-Úgy, hogy a parkba megjelentek a Directionerek, és azok elhordtak engem mindennek, amiből elegem lett és idejöttem. Sajnálom! Megtudsz nekem bocsájtani?-kérdeztem miközben a földet pásztáztam.

-Meg. Ha többet nem csinálsz ilyet!

-Ígérem, nem csinálok! És mindig megbízhatsz bennem!

-Én pedig azt sajnálom, amiket hozzád vágtam. Nem gondoltam komolyan!-mondta majd megölelt és elmosolyodott.

Először nem értettem, hogy miért mosolyog, de amikor Harry hátulról átölelt, megértettem és én is mosolyogtam.

-Na? Minden rendben?-kérdezte Harry miközben állát a vállamra helyezte.

-Igen. Mindent elmondtam Do-nak.-mondtam, mikor Harry kezét már a derekamon éreztem.

Ekkor láttam, hogy Emily keresi Harry-vel a szemkontaktust. Kezdett rossz előérzetem lenni, ugyanis Harry-t nem valami nehéz levenni a lábáról. Sőt!

-Menjünk!-jelentettem ki, kicsit idegesen, ami mind a kettőjüknek feltűnt.

-Mi a baj?-kérdezte Do és Harry szinte tök egyszerre.

-Öhm..Izé..Semmi, csak menjünk!-mondtam miközben újra Emily-re néztem.

-Oké..Menjünk.-értett velem egyet végre Do is

Elindultunk Harryékhez. Amikor odaértünk a srácok már a kanapén ülve a TV-t kapcsolgatták, majd amikor beléptünk Liam kikapcsolta azt.

-Sziasztok!-köszöntünk egyszerre mind a 3-man.

-Helló!-köszöntek ők is egyszerre.

-Srácok, köszönöm, hogy kiálltatok mellettem. Nagyon kedves volt tőletek!-mondtam, majd megöleltem Niall-t, Zayn-t, Liam-et és végül Louis-t.

-Ugyan, semmiség!-mondta mosolyogva Louis, mire én is elmosolyodtam.

-De hogy kerültetek a parkba?!-kérdezte Harry, miközben közelebb húzott magához.

-Úgy, hogy elmentünk sétálni a parkba...-Zayn folytatta volna, de Harry közbeszólt.

-Ritka pillanatok egyike-nevetett, majd hagyta, hogy Zayn folytassa amit elkezdett mondani.

-Szóval elmentünk a parkba és amikor odaértünk láttuk, hogy egy csomó lány egy helyre tömörül, és mivel gondoltuk, hogy te vagy és mint megtudtuk te-rám nézett- voltatok ezért odamentünk és a többit pedig tudjátok.-nevetett Zayn.

-Aha!..Értem.-mondta Harry.

-Hogy hívnak?-kérdezte Louis kedvesen.

-Selene.. Selena Davis.-mondtam miközben Louis-ra mosolyogtam.

-Szép.-mosolygott Liam is.

-És téged?-Niall Do-ra nézett szinte kipirulva.

-Dorothy Black...-mondta Do majd mosolyogva Niall-t nézte.

-Mit csináljunk?!-kérdezte Harry.

-Oh, Harry!! Csináljátok, de ne itt!-mondta Niall nevetve.

Harry rám nézett egy perverz mosoly kíséretében, majd megfogta a kezem.

Amint felálltam megszólalt a telefonom. Kivettem a zsebemből a méretesnek mondható készüléket, amin apa képe villogott. Mosolyogva nyomtam meg a zöld gombot ugyanis tudtam, hogy mire számíthatok.

-Szia!-köszöntem a telefonba még mindig mosolyogva.

-Szia Kicsim! Be tudnál jönni a kórházba?-hangja alapján mosolyog.

-Persze, megyek!..Szia!..-elköszöntem, majd bontottam a vonalat, majd a táskámért nyúltam.

-Mi ez a nagy öröm?-kérdezte Liam.

-Csak nem?-tette fel kérdését Do is.

-Hát ha te is anyura gondolsz, akkor bizony de!!-mondtam, majd örömömbe megöleltem Harry-t.

-Találkozunk még ma?-kérdezte Harry majd belepuszilt a hajamba, amiére újra elmosolyodtam.

-Nem tudom, nem biztos. De hívni mindenképp hívlak, és ha gondoljátok akkor holnap elmehetünk focizni.-vetettem fel az ötletemet, mire Louis felpattant helyéről.

-FOCII!! Benne vagyok! Remélem ti is!-nézett végig a srácokon Louis, majd megölelt.

-Ezt miért kaptam?!-kérdeztem nevetve.

-Hát mert tetszel....Vagyis öhm...Izé..Nem szóltam!-látszott rajta az őszinteség. Vajon tényleg így gondolja?!

-Louis!..Ugye nem gondoltad komolyan?!-kérdezte Harry dühösen.

-Állj már le Styles!-szólt rá Niall.

-Majd leállok!..-mondta Harry.

-Na én most mentem...Szeretném, ha nem ölnétek meg egymást!..-mondtam majd megöleltem mind az öt srácot és Do-t.-Sziasztok!-köszöntem, majd elhagytam a Direction házat és a kórház felé indultam, ahova szerencsére hamar meg is érkeztem.

*KÓRHÁZBAN*

Mikor kiléptem a liftből rögtön megpillantottam apa ideges alakját. Odamentem hozzá és leültem mellé. Látszott rajta az izgatottság és az öröm is.

-Siettem ahogy tudtam.-mondtam miközben magához ölelt.-El sem hiszem, hogy hogy itt vagyunk...Pár óra múlva pedig már a húgomban fogunk gyönyörködni.

-Pedig bizony jó lenne elhinni, mivel biztos, hogy így lesz!-mondta mosolyt húzva az arcára.

*1 IDEGTÉPŐ ÓRA MÚLVA*

-Ahj, mi van már?! Apa, ugye minden rendben lesz?

-Persze kicsim! Minden rendben lesz! Te sem 5 perc alatt születtél meg.-mondtam majd felnevetett mire én is ezt tettem.-Nézd, ott van anya orvosa, gyere.-mondta majd megfogta a kezemet és odamentünk az orvoshoz.-Dr. William, hogy van Gracy? Kérdezte apa az orvostól izgatottan.

-Jól. És a kislányuk is. Gondolom ön a büszke apa-mosolygott-Gratulálok! Később bemegyünk a feleségéhez néhány kivizsgálásra, addig is bemehetnek hozzá. 

-Köszönjük.-mondta apa, majd kezét a hátamra tette,  jelezvén, hogy menjek előre.

Amikor beléptünk a kórterembe, anya mosolygós arcát és a békésen pihenő Samanthát pillantottam meg. Apával mi is elmosolyodtunk, majd odamentünk anya ágya mellé.

                                                                  Samantha Davis

3. fejezet

Sziasztok! Meghoztam az új részt. A lány nevét átírtam, így most Sarah Davis helyett Selena Davis. Remélem nem haragszotok érte. :3
Jó olvasást drágáim. :3 :D
 
"Miután az órára pillantottam rögtön a telefonomért nyúltam."
-Mi a baj?-kérdezte Harry.
-Do.. Találkoznom kellett volna vele, majdnem másfél órája! Utálja, ha elfelejtem a közös programjainkat! Lehet, hogy mindent tönkretettem!
-Sajnálom! Az én hibám!-sajnálkozott, majd derekamon pihentetve kezeit csókot lehelt ajkaimra.
-Dehogyis Harry, nem a te hibád! Te nem is tudtál erről.- mondtam, majd kezeimet nyaka köré kulcsolva viszonoztam csókját.
-Jó, de akkor is!
-Harry, nincs semmi de! Felhívom és megbeszéljük a dolgokat.
-Rendben.-elmosolyodott, majd visszaültünk a kanapéra. Mielőtt esélyem lett volna tárcsázni Do-t, jelzett a telefonom, hogy SMS-t kaptam Do-tól, amiben ez állt: "Mégis hol a francba voltál?? Másfél órán keresztül vártalak. Megevett az a rohadt fülbevaló, vagy csak titkolsz előlem valamit/valakit? Nagyon jó barátnő vagy, mondhatom!!"
Hirtelen könnybe lábadtak szemeim.
-Miért sírsz életem?-kérdezte a barátom aggódóan, majd magához ölelt.
-Elcsesztem!...Kész! Ennyi!...-könnyeimet elengedve bújtam Harryhez.
-Ne sírj kicsim! Minden rendben lesz!-mondta majd egy biztató mosolyt küldött felém.
-De ez már nem az első alkalom, hogy elfelejtettem. Ráadásul hazudok is neki.
-És.. Miért nem mondod el neki? Tudom fura, hogy pont én mondom, hiszen mi próbálunk a rajongók elől "bujkálni", de ha ez a te esetedben a barátságodon múlik, akkor mond el neki.-mondta, mire kérdőn néztem rá.
-Mi?? Ezt nem tehetem!
-Dehogynem! Inkább te mond el neki, minthogy egy vacak újságból tudja meg.-mondta egy biztató mosoly keretében.
Igaza van. Valamikor tálalnom kell Do-nak ezt az egészet...És az a valamikor most van.
-Öhm.. Lehet, hogy ez most túl nagy kérés, de...Eljönnél velem a parkba, hogy Do elhiggye, hogy tényleg igazat mondok?
-Persze, hogy elmegyek! Ez abszolút nem nagy kérés. Legalább kiszellőzteted a fejed.-mondta, majd belepuszilt a hajamba.
-Köszi. Szeretlek!-mondtam, egy mosoly keretében.
-Én is!-mondta, miközben megölelt.-Na gyere, menjünk. 
-Oké.-mondtam, majd a táskámért mentem és mikor visszaértem megfogtam Harry kezét és elindultunk.

Több mint 10 perc séta után a parkban voltunk és az egyik padon ültünk.
Úgy éreztem, itt az ideje idehívni Do-t, így elővettem a telefonomat és írtam egy SMS-t Do-nak: "Szia! Tudom, hogy rettenetesen haragszol rám...Megértem. Szeretném, ha találkoznánk a parkba és elmondhatnék MINDENT!"
Elküldtem, majd pár perc múlva SMS-t kaptam..Természetesen Do-tól: "Nem érdekel mit csinálsz! Rájöttem, hogy RÁD nem számíthat az ember! Egy aljas disznó vagy, aki csak hitegeti, hogy lehet rá számítani! Köszi a mai napot nagyon jól éreztem magam..Remélem te is! Ezt vésd az eszedbe: TÖBBÉ NEM VAGY AZ LB-M!!"
Ezeket a sorokat olvasva könnybe lábadtak szemeim és Harryhez bújtam, hogy ne vegye észre, hogy sírok. Persze a tervem nem jött össze, mivel látni nem látta, de hallani hallotta.
-Mi a baj??-kérdezte még mindig ölelve.
-Do közölte, hogy többé nem vagyunk LB-k.-próbáltam minél érthetőbben mondani.
-Ne sírj. Minden meg fog oldódni!-mondta, majd ölébe húzott és úgy ölelt tovább.
-Nem..Semmi nem fog megoldódni...És ez az én hibám!-mondtam, majd még jobban hozzá bújtam.
Ő egy kicsit eltolt, hogy meg tudjon csókolni. Amint ezt megtette, fényekre és sikítozó rajongókra lettünk figyelmesek.
Már csak ez hiányzott...Komolyan!
-Harry!...Harry!..Ki ez a lány?..Mit akar tőled ez a kurva?...Neked komolyan ez a ribanc kell?...-hangzottak el a kérdések a rajongók szájából.
-Álljatok le! Ő se nem ribanc, se nem kurva! Ha tetszik, ha nem ő a barátnőm és lehet békén hagyni! Szeretjük egymást és nem kell elfogadni..Ez így-nem tudta befejezni a mondatot mert valaki megfogta a vállát. Az a valaki pedig nem más, mint Tommo, mellette Zayn, Liam és Niall.
-Lányok, álljatok le! Eleanor-t és Perrie-t és Danielle-t is elfogadtátok! Őt miért nem?-állt ki ő is mellettem ami egy kicsit furi volt.
-Srácok, hagyjátok! Ha nem, hát nem!-felálltam és a pár utcával feljebbi kávézóba indultam.
*HARRY STYLES SZEMSZÖGE*
-Menj utána!-jelentette ki Liam.
Megfogadtam Liam tanácsát, bólintottam és elindultam Selena után.
*LOUIS TOMLINSON SZEMSZÖGE*
-Lányok! Álljatok le!-mondtam kissé fennhangon.
-Louis! Nem állunk le! Az a ribanc tönkre teszi a bandát, ahogy Eleanor, Perrie és Danielle is!-kiabálta az egyik lány, amire igen csak dühös lettem.
-Na jó ez már több a soknál! Most szépen mindenki megy a saját dolgára, értve?-mondta Zayn, engem megelőzve.
-Jó! De csak ha mindenkivel csináltok egy közös képet!-jelentette ki a velem szembe álló lány.
-Oké!-mondta Niall majd mindenkivel csináltunk egy közös képet.
*A KÁVÉZÓBAN*
*SELENA DAVIS SZEMSZÖGE*
Amikor beléptem a kávézóba két nem kívánatos személyt pillantottam meg.

 

 

2. fejezet

Sziasztok! Meghoztam az új részt. Remélem tetszett az első rész. Komikat nem kaptam, viszont van 33 oldalmegtekintése a blognak. ( Magyarország: 23 ; Egyesült államok: 7 ; Németország: 3 ) A komikat ehhez a részhez is várom. Nem sokára fent lesz a 3. fejezet is! Jó olvasást drágáim. ;)

"Még be se csuktam az ajtót, amikor csörgött a telefonom."
-Szia kislány!-szóltam bele nevetve a telefonba.
-Hányszor kértem már, hogy ne hívj kislánynak?!-próbált komoly lenni de elnevette magát. Ch, nem meglepő.-Amúgy szia.-nevetett.-Figyu, nincs kedved holnap elmenni valahova?-hangjáról meg tudtam állapítani, hogy mosolyog.
-De miért is ne?-mondtam, miközben a szobámat kezdtem feltúrni egy elveszett fülbevaló miatt. -Mit csinálsz? Nagy a zaj!-nevetett drága barátnőm.
-Feltúrom a szobámat.-nevettem. -Mi??-kérdezte értetlenül.
-Lefordítom a Te nyelvedre: Keresem a fülbevalómat.-muszáj volt nevetnem. Do és a "szőke énje" mindig megnevettet.
-Áh, így már minden világos!-nevetett ő is.
-Nah de most sajnos könnyes búcsút kéne vennünk, ugyanis rengeteg dolgom van még.-mondtam egy műzokogás keretében.
-Jól van, akkor holnap 10 körül indulunk!
-Hogy mi?? 13-kor, vagy nem megyek sehova!-jelentettem ki, mire Do csak sóhajtott.
-Oké. Akkor 13-kor a Stratfordnál.
-Do, ügye tisztába vagy azzal, hogy amit te mondtál, az London egyik háromcsillagos szállodája?-nevettem
-Jah, tényleg!-esett le neki.-Strasbourgot akartam mondani!-nevetett.
-Jó, oké, ott talizunk. Szia!-mondtam, majd letettem és folytattam tovább amit elkezdtem.
*HARRY STYLES SZEMSZÖGE*
*MÁSNAP* Amikor hazaértem Louis nem volt itthon, hogy beszámolhassak neki a történtekről, így Liam-hez fordultam, de őt sem találtam a lakásán. Gondolom elmentek bulizni..Nélkülem..Ch, milyen haverok ezek..Nah mindegy. Mivel már késő volt, mire a srácok kereséséről hazaértem, ezért mikor hazaértem ledobtam magam az ágyba és pár perc múlva el is aludtam.
Reggel 12 körül ébredtem. Mivel Selenának azt ígértem, hogy 12 ELŐTT nem hívom, ezért gyorsan felöltöztem, így azzal is ment az idő.
Miután felöltöztem, Selena számát tárcsáztam. Szerencsére nem kellett sokáig várnom, mert hamar felvette.
-Igen?-szólt bele kómásan a telefonba. -Szia, felébresztettelek?-kérdeztem, miközben halkan felnevettem. -Nem.-válaszolt "bő szavúan" kérdésemre, amire megint csak elnevettem magam. -Nem megyünk el valahova?-kérdeztem és reménykedtem, hogy belemegy. -Öhm..Nem tudom..Nekem 13-kor találkozóm van a barátnőmmel. De ha gondolod átjöhetsz.-ajánlotta, ami nagyon tetszett. -Oké. Mindjárt ott vagyok! -Nyugi, nem kell annyira sietni-nevetett.-Még fel kell öltöznöm. -Oké. Akkor nem sietek. Szia!-letettem, majd normál tempóban elindultam Sarahék háza felé.
*SELENA DAVIS SZEMSZÖGE*
Miután Harry sikeresen felébresztett, kénytelen voltam felkelni, mert én hülye, áthívtam. WOW! Egy sztár lesz a lakásomban! Kimásztam az ágyból és a szekrényem felé indultam, majd egy narancsos-rózsaszínes csőfarmert és egy ugyan olyan színű sálat vettem ki. Felsőnek pedig egy szürke hosszú ujjút vettem elő. Bementem a fürdőbe, felöltöztem és mikor kiléptem megszólalt a csengő. Gyorsan lementem és ajtót nyitottam. Az ajtóban a gyönyörű zöld szemű göndörke állt.
-Szia.-köszöntem mosolyogva.
-Szia.-mosolygott ő is, majd arrébb léptem jelezvén, hogy jöjjön be.
Bejött és leültünk egymás mellé, ő pedig felém fordult.
-Figyelj Selena! Tudom, hogy még csak egy-két napja ismerjük egymást..De, nagyon tetszel! Kedves vagy és aranyos. Szóval..Leszel a barátnőm?-kérdezte mosolyt húzva az arcára.
-I..nah várjunk! Mi van azokkal a rajongókkal, akik ha megtudják, h mi..Szóval érted..együtt vagyunk, meg tudnának ölni, hogy egy rajongóból Harry Styles barátnője lesz.
-Ettől nem kell félned!
-Hát jó. Megpróbálhatjuk.-mosolyogtam, majd közeledni kezdett én pedig kérdőn néztem rá.
-Mi az?
-Semmi.-nevettem még mindig, majd amikor észhez tértem már ajkaink összeértek. Nem ellenkeztem, így Harry bátorságot nyert és folytatta amit elkezdett.
-Megnézünk egy filmet?-ajánlottam, mire egy "Aha" volt a válaszom.
Elkezdtük nézni a "Barátság extrákkal"-t. Mire vége lett, már 14:20 volt.
Miután az órára pillantottam rögtön a telefonomért nyúltam.

                                                 

1. fejezet

Sziasztok. Meghoztam az első részt. Aki már járt az előző blogomon, az tudja, hogy ez a rész még igencsak rövid. A részek talán egyre hosszabbak lesznek, míg el nem érem a megfelelő 'hosszúságot'. Remélem tetszeni fog. :) Komizzatok :P
Jó olvasást. :D

Tegnap értünk haza a több mint 2 hetes nyaralásról, aminek elég necces volt nekivágni, ugyanis anya kb. 1 hét múlva szülni fog.
Épp az utolsó ruhadarabokat raktam be a szekrényembe, amikor valaki kopogott. Mivel apa állítólag üzleti úton van, ezért hát kizárásos alapon csak anya lehet.
-Gyere!-mondtam, mikor beraktam az utolsó darab ruhát is a szekrényembe. Amikor hallottam, hogy nyílik az ajtó, odanéztem, és hát nem ért váratlanul...anya volt az, aki belépett az ajtón.
-Kicsim, elmennél boltba?-kérdezte anya.
-Persze!-mosolyogva válaszoltam kérdésére.-Mit kell venni?-tettem fel a szokásos és számomra már unalmas kérdést.
-Hát kell egy pár dolog.-felnevetett anya és egy listát nyújtott felém, amit elvettem és az ágyon heverő táskámba dobtam az összehajtott papírt.
-Nah akkor mentem.-felkaptam a táskámat az ágyamról egyenesen a vállamra és már mentem is le és a cipőmbe bújtam.Mivel anya természetesen követett azért nem kellett kiabálnom.-Elmentem. Sietek. Szia!-köszöntem és már London utcáit jártam.

Már majdnem a boltnál voltam, amikor eszembe jutott a legjobb barátnőm, Dorothy.
Elővettem a zsebemből a kicsinek nem mondható telefonomat és bepötyögtem pár szót, amit az előbb említett személynek fogok elküldeni: "Szia! Mizújs? Valamikor átjöhetnél, vagy talizhatnánk! Hiányzol! Majd írj. Szia. <3"
Mire leírtam és elküldtem az üzenetet , már a bolt sorait jártam. Elővettem a "gyönyörűen" összehajtott papírt és a felsoroltak keresésére indultam. Hamar megtaláltam mindent, viszont a kedvenc csokimat amit anya szokott venni nekem, nem találtam.
Pár perc keresés után végre megtaláltam és mehettem a kasszához fizetni.
Mivel a pénztárnál nem állt senki, előre a kezembe vettem a cukrot és siettem a kasszához.
Már majdnem elértem a "célt" amikor nekem jött valaki, és a kezemben "díszelgő" cukor a földön landolt.
-Bocsi!Nagyon sajnálom, nem akartam!-sajnálkozott az ismeretlen fiú.
-Semmi baj!-mondtam, majd egy mosolyt dobtam felé.Felvettem a földre került cukrot és amikor felálltam elkerülhetetlen volt, hogy az illetőre nézzek. Gyönyörű zöld szeme, a hangja, és maga a jelenléte is nagyon ismerős volt.
-Hogy hívnak?-kérdezte a túlságosan is ismerős srác.
-Selena Davis.-mondtam, miközben próbáltam rájönni, hogy vajon ki is ő.-Öhm..téged?
-Harry Styles. De ne sikíts kérlek!
Mi?! Ne sikítsak? Hát persze! Ő a(z) One Direction egyik énekese!! Nagy rajongójuk vagyok, de sapkában és kapucniban elég nehéz felismerni valakit!
-Rendben Harry..nem sikítok.-kacsintottam a srácra...név szerint Harryre..és tovább mentem, Harry pedig követett.
-Had segítsek!-még ki se mondta, de kezeim már üresek voltak.
Végre elértünk a kasszához..fizettem majd szatyrokkal a kezembe indultam kifele. Harry itt is követett és elvette tőlem a szatyrokat és egészen hazáig úgy mentünk mintha egy pár lennénk.
Pár perc múlva haza is érünk.
-Köszi!-elvettem Harrytől a szatyrokat egy mosoly keretében.
-Ugyan!-mosolygott.-Elkérhetem a számodat?
-Hogy majd reggel a telefonom csörgésére ébredjek?
-12 előtt nem hívlak.-nevetett
-Ahj..na jó..-nevettem,majd a táskámból elővettem egy cetlit és egy tollat, majd leírtam a 11 számot és odaadtam neki a kis papírt.
-Köszi!-mondta, majd közeledni kezdett.
Ha nem térek észhez, megtörténik, amiben nem vagyok biztos, hogy akarom.
-Öhm..én most megyek!..Szia.-kinyitottam az ajtót majd beléptem a lakásba.-Megjöttem anya!-elkiáltottam magam, majd a konyha felé indultam.
-Szia kicsim!-egy férfi hang csata meg a fülem.
Csak arra tudtam gondolni, hogy apa előbb hazaért az üzleti útról, hiszen  anya sosem csalná meg apát.
Amikor bebizonyosodott, hogy tényleg apa szólt vissza, örömömben a nyakába ugrottam.
-Apa! Úgy hiányoztál!!-elengedtem, majd örömömben mosolyogni is kezdtem.
-Te is nekem!-puszit nyomott a homlokomra, majd amikor anya átölelte apát, ő csókkal viszonozta azt. Fúj.
-Ha kellek a szobámba leszek!-mosolyt húztam az arcomra, majd felmentem a szobámba.
Még be se csuktam az ajtót, amikor csörgött a telefonom. 

 

 

Figyelem!

Sziasztok! :) Ez egy One Direction-ös blog. Az itt olvasható részeket, már feltettem az előző blogomra, de mivel eléggé elszúrtam, ezért az egy "teszt blog"-gá vált. Az ott ejtett hibákat itt ki fogom javítani.
Előre láthatólag nem tudom mikor tudok új résszel szolgálni, így mindig máskor lesz. Szeretném, hogy ha tetszik a blogom, akkor iratkozzatok fel, és írjatok komikat! :)
Az első részt még ma át teszem ide, és már jöhetnének is a komik *-*